Ismertető

Visszafojtott suttogás s halk sírás - hallani véltem minden lepottyanó kis könnycsepped és hidd el, legszívesebben én töröltem volna le őket. Ha tehettem volna, akkor a karjaidban szenderültem volna barátságos, gyermeteg álomba, amit az anyai hang rejtelmes szépsége idéz elő - tudom, hogy a hangod mindig megnyugtatott volna és te lettél volna a legszebb és legjobb anyuka a Földön, de sajnos neked ez nem adatott meg. A Sors már csak ilyen kegyetlen: elvesz attól, akinek nincs, és aki szeretne; s ad annak, aki nem akar.
De a lélek mélye talán tiszta. Arra a kérdésre, hogy mikor is kezdődik az élet, mindenki más választ adna: a születéssel, a fogantatással, a sikeres érettségivel, a szüleink halálával… ez csupán szemlélet kérdése. Evisse egészen biztos volt abban, hogy az élete tizenhét évesen, egy furcsa álommal kezdődött. Miután megbizonyosodott róla, hogy nem álmodott, tényleg megváltozott az élete.
Látta maga előtt olykor, szinte valóságosan, amint a park menti tisztáson a kérészek repkedtek a levegőben, valamilyen tiszta, lágy szellőben. Nyugalmat árasztott és békét. Evisse Mills imád a fellegekben járni, egyedül az álmainak él. A középiskolában kimagasló eredményeket ér el. Egyik éjjelen, furcsa álmot lát. De… mi történik akkor, ha rájön: ez a valóság!
Attól a naptól kezdve már semmi sem ugyanaz… Beköszönt az életébe a változás, így Evisse hitegeti magát: Jól vagyok…